Meglepődött a nap hírén? Most elmagyarázzuk, mi húzódik meg a háttérben!

Nem túl kedvező inflációs adatot tett közzé kedd reggel a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), aminek láttán több ellenzéki körben is már-már ünneplésbe kezdtek. Korai lenne azonban bármilyen negatív következtetést levonni a számokból, ugyanis megvan annak is az oka, hogy így alakultak júniusban a fogyasztói árak. Az egyik első és fontos tényező például a kedvezőtlen időjárás, amely Európa szerte jelentős drágulást hozott főképp a gyümölcsök esetében, de a zöldségek ára sem alakult túl rózsásan.

Nem kiugró számok

A megemelkedő infláció egyébként az elemzőket sem igazán döbbentette meg, hiszen a legtöbben épp ilyen adatokat vártak. Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint a friss adat bizonyos szempontból csalóka, hiszen arra következtethetnénk, hogy egy fokozatosan növekvő inflációs nyomás van jelen a gazdaságban.

– húzta alá Regős.

Az elemző hozzátette: persze a 4,6 százalékos infláció nem tekinthető alacsonynak, nagyjából az inflációs cél másfélszerese, bár tény, hogy a korábbi évek kétszámjegyű értékétől elmarad. Az inflációt több tényező húzza felfelé, mint például az élelmiszerárak emelkedése, a magasan ragadt inflációs várakozások vagy például az energiafogyasztás növekedése, ami a KSH módszertana (átlagárszámítás) miatt megjelenik az inflációban.

Ugyanakkor a gyenge dollár, az alacsony külső infláció és a viszonylag alacsony olajárak érdemben lassítják a pénzromlást. Rámutatott:

Szintén magasabb lenne az infláció a kormányzati inflációcsökkentő megállapodások (például bankok, telekommunikáció) nélkül. A mostani inflációs adatban jelent meg érdemben a drogériák árrésstopjának hatása, igaz, hogy ez a termékcsoport alacsony inflációs súlya miatt csak tized pontokban mérhető. 

Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője is arra hívta fel a figyelmet, hogy az élelmiszerek közül a zöldség, gyümölcs, burgonya áremelkedése volt még közel 10 százalék, amelyben a mezőgazdasági árak játszottak szerepet, de a világpiaci folyamatok nyomán az importtermékek, mint a csokoládé, kakaó is felfelé húzták az áremelkedési ütemet.

„A háztartási energia ára húzta fel érdemben az inflációt, havi alapon 0,7 százalékkal nőttek az árak, így az éves ütem 8,6 százalékra gyorsult. A termékcsoport esetében a fogyasztás befolyásolja az árszintet, illetve mivel a fogyasztók a számlákat utólag fizetik, így a júniusi áremelkedés még a májusi hideg időjárás miatti magasabb fűtési igényt tükrözi.”

 – tette hozzá.

Virovácz Péter, az ING Bank szenior elemzője szerint bár havi alapon enyhe volt az átárazás, a tavalyi még alacsonyabb bázis miatt az év/év index így is felfelé mozdult el, elérve a 4,6 százalékot. Lényegében tehát minden szempontból változatlan helyzettel találkozunk: az egyhavi infláció immáron négy hónapja alakul 0,0-0,2 százalék között, amely mögött a különböző időzítéssel beérkezett kormányzati árintézkedések és az önkéntes árkorlátozások állnak. Az éves bázisú infláció pedig mindezen beavatkozások ellenére is magasan ragadt, bőven meghaladva a jegybank inflációs toleranciasávjának tetejét is. Tehát minden törekvés ellenére Magyarországon továbbra is magas a strukturális infláció. Erre utal, hogy a maginfláció – bár júniusban fékeződött – még mindig 4,4 százalékos.

„A hivatalos statisztikai mutatók tehát összességében vegyes képet mutatnak. Az éves bázisú mutató felfelé megy az árintézkedések ellenére is, miközben a havi infláció nyomott és kedvező képest fest. A fő kérdés most, hogy négyhavi alacsony átárazás után érdemben el tud-e indulni lefelé a lakosság inflációs várakozása. Eddig csodát nem láttunk, csak enyhe javulást, ami azonban kevés az üdvösséghez. Előre tekintve a következő hónapokban 4 százalék közelébe süllyedő inflációs rátára számíthatunk a tavalyi évi magas bázis miatt. Jelentősebb felfelé mutató kockázatot az aszály és így a feldolgozatlan élelmiszerek árának emelkedése jelent. A 4 százalék közelébe süllyedő infláció ellenére a közelgő árstabilitás csak látszólagos és átmeneti lesz. Az inflációs hullámvasút lassít, de ez a látszat megtévesztő lehet” – tette hozzá.

Halaszthat a jegybank

Az elemzők szintén egyetértenek abban, hogy a monetáris politika lazítására a friss adatok tekintetében nincs lehetőség. Regős Gábor szerint idén már nem várható a jegybanki alapkamat csökkentése. „Az árrésstopok egyszer kivezetésre kerülnek, ez pedig egy nagyjából 1,5 százalékpontos inflációs ugrást eredményezhet (ide véve az önkéntes árkorlátozások lejártát is), azaz az infláció is magas lesz, amire a jegybank hatni tud, amit monetáris politikájával vissza tud húzni. A stabilizálódó, illetve kismértékben erősödő forint segíthet az infláció leszorításában, az inflációs várakozások mérséklésében” – írta.

Molnár Dániel úgy látja: előretekintve a júliusi inflációs adat érdemi lassulást mutathat, ekkor épül majd be a bázisba a kötelező akciózás tavaly nyári kivezetése. Azonban még ezzel együtt is év végéig 4 százalék felett marad a pénzromlási ütem és csak a jövő év elején, az idei év eleji jelentős átárazások kifutásával tér majd vissza a jegybanki toleranciasávba. Az inflációs pályára a legnagyobb kockázatot – a közel-keleti konfliktusok lenyugvását követően – az aszályhelyzet jelenti, a gyenge tavalyi mezőgazdasági termés érdemi áremelkedést eredményezett az alapanyagoknál és az idei év kapcsán is jelentősek a kockázatok. Előrejelzésünk szerint éves átlagban idén 4,5, míg jövőre 3,6 százalékkal növekedhetnek átlagosan a fogyasztói árak.

Fotó: Mandiner-grafika